Nekem ne dumáljon egy optometrista!
Szemorvos vagyok. A látás Istene! Évtizedes szakmai tapasztalattal kerültem be a halhatatlan szemészek panteonjába! Már rezidens koromban kiderült, hogy én vagyok minden idők legtehetségesebb kontaktológusa, diagnosztája, és szemoperáló zsenije! Az akkori évfolyamtársaimmal azóta már szóba sem állok! Mind dilettáns és külföldre menekült családostól előlem. Mellettem nem rúghatott senki labdába a látásgyógyászat területén. Mellesleg régi szemorvos családból származom! Már nagyapám is a szemfenéki cukorral és édességgel, meg a vízparti külföldi kongás sámánizmussal és kuszkusz, természetgyógyászattal tengette szakmailag erősen megalapozott életét. Sokat tanultam az életben a karrierről és a meggazdagodásról, ezért nem volt kérdés, hogy orvos leszek.
Miután az orvostudományi egyetemen nem értették meg a "modern kapitalista vállalkozó orvos életpályamodell" elgondolásomat, hamar rájöttem, hogy az én óriási és fedhetetlen tehetségemmel, nem érdemes sem szívsebésznek, sem szülész orvosnak állnom. Sajnos kizárásos alapon, innentől a szemészet érdekelt.
Igazán alulról kezdtem a szakmát, mielőtt ilyen híres és etalon szemész lett belőlem. Nem szeretem, ha irigyelnek, mert megjártam a poklot ebben a szemét állami egészségügyben! Miután akkor még nem voltak szintén társadalomtól elszakadt felsőrendű haverjaim és lezsírozni sem tudtam befolyásos nagy arcokat, kénytelen voltam egy szakadt buszt bérelni egy csóró kétes multi cég ingyen cuccával és jól leszűrni a művházakban a sok kedves parasztot.
Mivel járulékokat és adókat nem fizettem az egész után, a poklok poklát jártam meg, ráadásul egy vagyonba kerültek a kamu ÁNTSZ engedélyek. Teljesen kikészültem fiatal koromra az egésztől. Miután egy luxus szállodában kipihentem magam Mauritiuson, lassan megértettem, hogy ez nem mehet tovább. Fel kell építenem ekkora tudásra a nyilvánosan menedzselhető egzisztenciámat.
A fehér köpeny és a jól megfizetett politikus haverok kevésnek bizonyultak. Sajnos be kell valljam, hogy a PR és a mítosz megteremtése emelt ki akkoriban a csordából. Szakítanom kellett néhány szakmai beidegződéssel és elkezdtem leegyszerűsíteni a szemvizsgálatot. A szemléletváltás igazán jól sikerült. Az emberek, akik hozzám ragaszkodtak, megértették, hogy súlyos betegek, és a velük született látáskárosodás teljesen tönkre tette őket, amelyet csak én tudtam azonnal diagnosztizálni. Az akkori nyolcadik jogutód nélküli cégem, intézett nekik hiteleket is, miután lejárt a közügyektől való eltiltásom és a felfüggesztett, amit az a szemét konkurens banda varrt a nyakamba. Kellett a "súlyos látásbetegeimnek" a pénz, ha meg akarták vásárolni a műtét és örökké hordható kontaktlencse szolgáltatásaimat. Végső esetre azt a jó dolgot tartogattam nekik, hogy feltöltöttem a szemüket UV -val, és a sógorom, aki elvégzett egy 4 hétvégés látszerész tanfolyamot, szemüveget is csinált nekik a cégem boltjában. Ez így pénzben busásan jobb amúgy, mint az, amikor a nyalós optikusok bagót fizettek, hogy oda küldjem okuláréért a látásbeteget. Amúgy is sikerült marha széles csatornás kínai lencsékből olcsó szittya szemüvegeket gyártani. A probléma ott kezdődött, mikor Bangkokban elvitte a gyárat az árvíz, de ezt is megoldottam. Áthidaltam továbbá azt a problémát is, hogy 14 éves kor alatt gyereket nem lehet a szuper extra legjobb kambodzsai használt szemvizsgáló komputeremmel megvizsgálni. Egyszerűen én meg tudom és kész!
Áldásos tevékenységem folytán megszüntettem a szakma azon nevetséges elgondolásait, hogy a szem külső felülete, valami szaruhártya, számít a látásban. Már rezidensként is felismertem, hogy az asztigmia nevetséges. Én nem írok cilindert! Csak szférikus lencséket tartok. Olcsóbb is és több rajta a haszon. A csiszológép, amit egy multitól ingyen bérlek, fekete munkással együtt, nem is tud cilindert nyesni. Szokja meg az a suttyó paciens, hogy a szürkületben a nulla és az ó betű egyforma. Ne akarjon csip-csup részletekben elveszni!
Tőlem származik az a szakmailag megalapozott felismerés, hogy a progresszív szemüveg megszokhatatlan. Ez állítólag egy a multifokálissal, de nem tudom biztosan, csak azt, hogy gyereknél a cilinder életveszélyes. Én a spárgán a nyakba akasztható benzinkúti olvasót preferálom, és a kínai nyeles nagyítót. Több marad a betegeimnek rám.
Amúgy is mi értelme van ennek a szemüvegesdinek, hogy a szemét látszerészekhez hordják a pénzemet? Hova jutnánk! Most nősül a kisebbik lányom. Oda is ház kell, nem is akár milyen! Amúgy is igyekszem a leggyengébb szemüveget felírni, amit csak lehet. Ez a legjobb, mert mint minden tehetségtelen orvos kolléga, aki az én tudásomat másolja, megtudta tőlem, hogy az erős dioptriától ellustul a szemizom! Nálam van a szemizom fitnesz látás torna is óránként reális áron. Van a harmadik természetgyógyászati cégemnél lyukszemüveg és látástea is, ha nem a műtétért akar nekem fizetni.
Lényeg azonban a lézer. Én mindent lézerrel csinálok. Az a biztos és piacképes. Fehér köpeny, és lézer a siker útja! Ettől még a dörzsölt nagyokos netes diplomások is beájulnak... Jövőre lízingelek egy szürke hályog kiszínező gépet is lézerrel!
Itt térnék ki a nevetséges kis optomertistákra! Vagy optomerista vagy optiMED pista! Mindegy! Nálam annyi idő alatt meg lehet műteni valakit, amíg ezek tökörésznek egy látáskárosulttal. Én bepróbálom a próbakeretbe ami van raktáron, megkérdezem hány éves, azt mehet a dolgára! Úgyis aláírja a bankba az apró betűs részt olvasatlanul! Ha szarakodnék ezekkel a hülye fokokkal meg pédékkel, vagy mivel, egy kávét nem tudnék meginni a rendelőben, meg egy telefont nem tudnék elintézni. A múltkor is ott agonizált egy páciens a folyosón, miközben a terepjárómhoz intéztem az alkatrészt. Ki kellett mennem helyrerakni, hogy üljön már nyugodtan, a legjobb kezekben van. Úgy is hamar végzünk, mert mennem kell a délutáni diszkrét orgiára. Tiszta macera privát rendelést csinálni állami intézményben, mert azt hiszik, hogy ott nem kell fizetni és a benti látszerész becsiszoló bodegámért is iszonyatos harc megy a gazdasági igazgatóval. Már a korrupció sem a régi!
Nekem ne dudáljon senki! Biztos, hogy a legjobban csinálom a dolgomat! Még soha nem jött vissza senki, hogy gond lenne! Amúgy is a fiam ügyvéd és a műhibapereimre szakosodott az irodája. Merje csak valaki kritizálni a világszínvonalú módszereimet! Úgy berakom nekik a kontaktlencsét, hogy ki se jön többet. Ezen már a You Tube oktató film sem fog segíteni! A szart akar a szemébe nyúlkálni a hülyéje. Mindent azok a szemét látszerészek csesznek el! A múltkor is alig bírtam megmérni valami hülye drága lencsét, amivel állítólag éjjel is lehet látni. Hát mik a betegek?? Baglyok?! Különben is olyan, amiről és nem hallottam, az nincs is! Havi 140 alkalommal konferencián vagyok külföldön. Nálam senki sem naprakészebb. Meggyőztem az összes vállalatigazgatót, hogy csak orvosi igazolást fogadjon el a dolgozói krónikus látáskárosodásáról. Én szűrök mindenkit mindenhol! Itt nem lesz optometrista vircsaft! Meg ilyen asztigmia izé! Nincs cég a környéken, ahova ne osztanék vissza.
A szakmai mottóm örök: pont azt kell mondani a betegnek, amit hallani akar. Itt nem fáj a rossz recept. Ha nem lát gyerekkora óta, az a legjobb, úgy se tudja akkor, mi volna a tökéletes, ha csak nem találkozik valami lelkiismeretes lúzer fiatal dokival, vagy egy átkozott "optameridián" ivadékkal. Mindenre tudni kell kapásból színészeket meghazudtoló módon válaszolni, még ha az a legnagyobb marhaság is. A beteg ettől bizalmi lekötelezett helyzetbe kerül.
A jövő amúgy is a képzelt egyedi betegségeké lesz. Például az Internetes csecsemő lézeres szemműtét. Már fiatal korban elejét veszem a krónikus presbiópiának. Azt is én fogom csinálni a házam aljában a magánrendelésemen. Külföldi pénzes pacienseknek külön légifolyosót rendelek a leszállópályához. A pronyók meg járjanak kínai szemüvegdébe és az üzletembereknek is marad sajna így egy kis csont. Addig is kandidálok, disszertálok, és bekaszálok. Egyelőre Dubaiban kipihenem magam és hazahozatom Amerikából a sportkocsimat, mert nagyon hiányzik. Amúgy is belső lelki úton vagyok, és úgy érzem, a vallásban fogom megtalálni az életem nagy üzleti értelmét. Kár, hogy még van, aki mocskos optometristák több órás korrekt vizsgálatával riogat, és nem átall jó szemüvegben mászkálni, és nem a nagyítóval szerelt bevásárlókocsik között botorkálva adja a szemüvege árát nekem.
Dr. Sharlatán Géza